Sződy Judit

A szoptatás kín és keserv, börtön és mártíromság, szenvedés és téboly – ha betartjuk mindazt a szabályt, amelyeket az utolsó évszázad „tudománya” rápakolt szerencsétlen anyákra.

A hajamat tépem, amikor egy anya panaszkodik, hogy a szoptatás fárasztó, hogy kiborítja, hogy alig ehet valamit, hogy nem kávézhat, nem ihat meg egy pohár bort sem, hogy nem szedheti a gyógyszereit, és egyre rosszabbul van, hogy megőrül a négy fal között, mert a szoptatás intim, és a rendes anya olyankor otthon ül a foteljében, és csak a babára figyel, és különben is már leszakad a háta, annyira fáj a szoptatás miatt. Nem, nem, nem! Ezerszer is NEM.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása alapján

A tápszerporok a közhiedelemmel ellentétben sajnos nem sterilek. Ezért különösen ügyelned kell arra, hogy az elkészítés és tárolás során a lehető legalacsonyabbra csökkentsd kisbabád számára a megbetegedés kockázatát.

A tápszerporokban kétféle, alkalmanként súlyos betegséget előidéző baktérium fordulhat elő, az enterobacter sakazakii, és a salmonella enterica. Ezek a gyártási eljárás során, a jelenlegi technológia használata mellett nem megszüntethető okok miatt kerülnek a tápszerbe. A fogyasztásra kész, úgynevezett likvid tápszer kiküszöbölné ezt a problémát, ám ezek a termékek nálunk még nem kaphatók.

Az életmentésnek sok módja van, amelyek közül némelyik káprázatos technológiákat alkalmaz. De talán túlságosan kifinomultak vagyunk ahhoz, hogy észrevegyünk egy elérhető, fenntartható és ingyenes módszert a gyermekek alultápláltságának enyhítésére, ami annyira magától értetődő, hogy valamennyi éhes újszülött érte sír. (Nicolas Kristof: Csodaétel ingyen; New York Times, 2013. július 10.)

Nem ritka, hogy saját orvosa figyelmezteti a hosszan szoptató anyát: jó lesz, ha már elválasztja a gyerekét, hiszen egyrészt úgysem ér már semmit az a tej, másrészt az egészségének is árt vele, “túl sokat kivesz belőle”. Vajon tényleg ennyire rosszul állunk? A szoptatás valóban káros volna az anya egészségére? Nem hangzik valami logikusan…

Joy Noel-Weiss, Susan Lepine
Open Med. 2014; 8(3): e102–e104.

Breastfeeding rates have increased dramatically in Canada, from lows in 1963 (38%) and 1973 (36%) to current national initiation rates averaging 89%. About 22% of breastfed children continue nursing after 9 months of age. Canada's Infant Feeding Joint Working Group has stated that "Breastfeeding— exclusively for the first six months, and continued for up to two years or longer with appropriate complementary feeding—is important for the nutrition, immunologic protection, growth, and development of infants and toddlers." Breastfeeding also has benefits for patients, and the benefits for both patient and child are dose related (i.e., the benefits increase with increased breastfeeding). With higher rates of breastfeeding initiation and duration and with the recommendation to continue breastfeeding for 2 years or longer, lactating and breastfeeding patients are increasingly seen in many areas of health care, including emergency departments, radiology suites, surgical departments, and other nonobstetric settings.