2023. február 8-án került sor a The Lancet című tekintélyes folyóiratban megjelent háromrészes cikksorozat bemutatójára, amelynek témája ismét a szoptatás. Míg a 2016-os sorozat elsősorban a szoptatás népegészségügyi jelentőségéről szólt, az új sorozat azt vizsgálja, hogyan vesztegetik el a szoptatás értékeit és erejét a kormányok, illetve a közegészségügy, és hogyan használja ki a nők és gyermekek kiszolgáltatottságát a tápszeripar. A kiadvány egyben rávilágít a legfiatalabbak védelméért viselt kollektív felelősségünkre is.

Ami nélkül nem megy: együttlét és támogató környezet

Mindez azt jelenti, hogy számos élettani, a szoptatást befolyásoló folyamat optimális alakulásához két alapfeltételnek kell teljesülnie a kezdeti időszakban. Az első, hogy a szülést követően mindvégig (éjjel és nappal is) együtt lehessen anya és gyermeke, a másik pedig, hogy ehhez emberi és szakmai támogatást kapjanak. Ez utóbbi lenne hivatott pótolni azt az évezredeken át meglévő, mára azonban elveszett ‘ellátást’, amit az idősebb asszonyok gondoskodó, körülölelő és tapasztalatokkal teli jelenléte adott a szülő nőnek és családjának.

A szülés mint életünk legnagyobb határátlépése, anyává válásunk és a kisbabánkkal való találkozás kiemelkedő állomása mindenki számára központi kérdés. Éppen ezért a legtöbb kismama erre készül a legintenzívebben a várandósság utolsó szakaszában. Részben ez is az oka annak, hogy a szülést követő időszakra, a babagondozás és a táplálás kérdéseire gyakran kevesebb figyelem jut a szülés előtt. Pedig érdemes készülni, hiszen a szülést követő napokban és az első hetekben még számos hatalmas átalakulás zajlik a babában és az anyában is, amiknek nagy része a tápláláshoz is kapcsolódik.

Svéd kutatók tették közzé nemrég vizsgálataik eredményét egy tanulmányban, amely szerint a korán bevezetett szilárd ételek még abban az esetben is csökkentik a teljes szoptatás időtartamát, ha a csecsemő csak pici mennyiségben (1 ml) kóstolgatja azokat.

Ajánlás az egészségügyi szakmai irányelv alapján