Folyékony kérdések - kell-e itatni a szoptatott babát?
„Csak néhány korty teával kínáld meg szoptatások között, biztosan szomjas szegény.”
„Napi legalább 4-5 liter folyadékot igyál, úgy lesz elég tejed!”
Ismerős mondatok? A legtöbb esetben talán zavart mosoly fut át az arcokon és hirtelen semmi frappáns válasz nem jut eszébe a szoptató anyukáknak. Hovatovább talán mintha lelkiismeret furdalást is éreznének, hiszen milyen anya az, aki az igény szerint szoptatott babájának nem ad más folyadékot. Szomjaztatja gyermekét, sőt még azt is képtelen megtenni, hogy elfogyasszon napi öt liternyi folyadékot, hogy bőven legyen teje. Mi az igazság?
Erre a kérdésre az esetek túlnyomó részében ma is a következő választ kapnánk: ha sír, akkor éhes és ezért szeretne szopizni. Ezzel a kijelentéssel azonban a szoptatásra csak mint táplálék forrásra gondolnak. Figyelmen kívül hagyják a kisbaba egyéb, szopizás iránti igényét kifejező jelzéseit.
Szoptass három óránként, és egy szoptatás ne legyen hosszabb, mint 20-30 perc! Ma is gyakran hallani ezt a javaslatot, még szakemberek szájából is. Jól hangzik ugye? Olyan szép rendet lehet vele kialakítani, kiszámíthatóvá válik a babával az élet. Aztán megszületik a kisbaba, akinek fogalma sincsen a nagyok világáról, az óráról meg pláne.
Ami nélkül nem megy: együttlét és támogató környezet
A szülés mint életünk legnagyobb határátlépése, anyává válásunk és a kisbabánkkal való találkozás kiemelkedő állomása mindenki számára központi kérdés. Éppen ezért a legtöbb kismama erre készül a legintenzívebben a várandósság utolsó szakaszában. Részben ez is az oka annak, hogy a szülést követő időszakra, a babagondozás és a táplálás kérdéseire gyakran kevesebb figyelem jut a szülés előtt. Pedig érdemes készülni, hiszen a szülést követő napokban és az első hetekben még számos hatalmas átalakulás zajlik a babában és az anyában is, amiknek nagy része a tápláláshoz is kapcsolódik.
Ha szoptatásról, illetve anyatejes táplálásról beszélünk, általában a baba felől közelítjük meg a témát: miért jó a számára, milyen élettani előnyökkel jár. Illetve az elválasztást is a baba, gyermek szemszögéből szoktuk általában kitárgyalni, annak ellenére, hogy a folyamatnak egy szintén hangsúlyos és fontos résztvevője is van rajta kívül: az anya. Most az édesanya szempontjából közelítettük meg ezt az érzékeny témát Lepesi-Benkő Réka molekuláris biológus – genetikussal, laktációs szaktanácsadóval.
Várandós nőként, első gyermekes, egy gyermekes vagy majd többgyermekes anyaként életköreink fontos ívét járjuk be. Számomra minden anyasággal kapcsolatos élmény egy beavatás, újabb és újabb lépcső a babám, önmagam és kettőnk kapcsolódása között. Minden nap hordoz magában valamilyen kihívást, amit vagy ösztönösen, vagy már meglévő tapasztalataink vagy kapott információk alapján igyekszünk a lehető legjobban megoldani. Ez a mindennapi forgás át meg átszövi anyai létünk.
Interjú Dr. Szeverényi Csenge ortopéd orvossal
Hasfájás és hasmenés – leggyakrabban ezek a problémák aggasztják a szülőket kisbabájuknál az első hónapokban. Vajon mi lehet mögötte? Miért kakilnak gyakran, és miért fáj a hasuk minden nap? Lássuk, mit tehetsz, hogy javuljon a helyzet!
