Megjelent az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia új ajánlása a csecsemők biztonságos altatására vonatkozóan
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia új ajánlást adott ki, amely a csecsemők számára biztonságosnak tartott alvási környezet kialakításával kapcsolatban tesz kutatási eredményekre alapozott javaslatokat a szülők és a szakemberek számára. Az új dokumentum a korábbi ajánlás sok elemét átörökítette, ugyanakkor új, illetve kulturálisan érzékenyebb javaslatokat is tartalmaz.

„És jó baba? Nem sír? Átalussza az éjszakát?” – ez a mosolygós nénik visszatérő kérdése az utcán, buszon, boltban, liftben, tulajdonképpen bárhol.
Kevés olyan téma van, amely ennyire megosztaná a szülőket és a szakembereket. Sok a csecsemőkkel történő együttalváshoz kapcsolódó tévhit és félelem, miközben több kutatás is bizonyítja, hogy Földünkön jelenleg is minden kultúrában elterjedt, széles körben alkalmazott gyakorlat. Igyekszünk néhány szempontot felvetni ahhoz, hogy tisztábban láss, és meg tudd hozni a magatok döntését.
Miután a családtagok, barátok ismerősök, és ismeretlenek körbecsodálták a babát, legtöbben első kérdéseik egyikeként fogják feltenni: átalussza már az éjszakát? Az első hetekben még jár a szülőknek némi együtt érzés, de később inkább a jó tanácsok szaporodnak.
Egy
"Csak kézben alszik el, mit csinálok rosszul?!" - kérdezi sok szülő.
Nyugati kultúránkban úgy tartjuk, az a jó baba, aki a szülőtől külön, egyedül alszik el és átalussza az éjszakát. A világ népeinek többségében azonban a csecsemők szoptatás közben szenderülnek el és egész éjjel az anyjukkal maradnak, időnként megébredve. Miből erednek ezek a különbségek és melyik lehet az üdvözítő, kevésbé veszélyes, és önállóbb felnőttet eredményező megoldás?
Az, hogy régen (vagy a világ sok pontján ma is) nők milliói kizárólag anyatejjel és szoptatás révén táplálták babájukat; éjszaka saját testükkel óvták, melegítették őt, nap közben pedig valamilyen eszköz segítségével magukra kötve, születés előtti időket idéző egységbe forrva élték életüket, nem holmi hippi-hóbort volt ám, hanem a túlélés záloga.