A szoptatás biológiája

Minél több ismerettel bírunk az anyatejről, annál világosabb, hogy mennyi mindent nem tudunk még róla.

A méhből kibújva mindannyian az anyamell felé indulunk. Úgy érkezünk ebbe a világba, hogy tisztában vagyunk emlős mivoltunkkal, anyatej iránti igényünkkel.

Mindazonáltal még felnőttként sem tudjuk teljesen pontosan, mit tartalmaz ez az tej, vagy - bármilyen furcsán is hangzik - mi értelme is van. Az anyatejre évtizedekig szigorúan táplálékként gondoltak az emberek, ami érthető is - elvégre az anyatejjel táplálják az édesanyák a csecsemőiket. De kiderült, hogy a tápanyagok biztosítása csak egyike az anyatej képességeinek. Az is lehet, hogy ez nem is a legfontosabb képessége.

"Az anyák teje élelem; az anyák teje gyógyszer; az anyák teje jelzés." - mondja Katie Hinde, evolúciós humánbiológiával foglalkozó harvardi adjunktus. (Ő írja a "Mammals Suck ... Milk!" című, fantasztikus blogot, amely szerintem a virtuális tér egyetlen olyan pontja, ahol egy Mammal Madness néven futó emlős-bajnokság eredményeire lehet évente tippelni.) "Amikor valaki azt hallja, hogy a tejet kutatom, automatikusan azt reagálja, hogy hiszen azt már ismerjük, vagy hogy nem is olyan fontos téma. Erre én: 'Nem, nem ismerjük eléggé, ráadásul hiperfontos'."

A legegyszerűbb és legtermészetesebb forgatókönyvet az élet írja: minél ritkábban szoptatsz, annál kevesebb tej termelődik. De mi van akkor, ha hirtelen kell vagy hirtelen akarod elválasztani a gyerekedet?

Nagy számú embrionális őssejtet izoláltak az anyatejből – állítják ausztrál kutatók. A felfedezés felveti azt a lehetőséget, hogy anélkül is lehet embrionális őssejteket kinyerni az emberből, hogy embriókat kellene tönkretenni. Így egy csapásra eltűnhetnének az ezzel kapcsolatos etikai dilemmák is.

Adjunk-e vaspótlást 4 hónapos kortól?

Lehetséges volna, hogy a természet rosszul gondoskodott a szoptatott babákról? Szakértőnk összefoglalja, amit a csecsemőkori vashiányról és vérszegénységről tudunk.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia Táplálkozástudományi Bizottságának nemrégiben megjelent ajánlása szerint a kizárólagosan szoptatott csecsemőknek 4 hónapos kortól rutinszerűen vaspótlást kellene kapniuk. Ajánlásukat ezzel indokolják: a vashiányos vérszegénység, illetve a vérszegénység nélküli vashiány hosszú távú káros hatással lehet az idegrendszeri fejlődésre.

Az emberi anyatejben található glikán nevű cukormolekula csatarendbe állítható az ételmérgezés tüneteinek leküzdésére, állítják ausztrál kutatók.

A Griffith Egyetem munkatársa, dr. Christopher Day és csapata áttörő eredményt ért el a campylobacter elleni küzdelemben, mely gyakran okoz ételmérgezést Ausztráliában. "A campylobacter-fertőzés függ a baktérium felismerésétől és az emésztőszervrendszerhez történő kapcsolódásától. A felismerésben a glikánok nagyon fontos szerepet játszanak." - mondta dr. Day. Az emberi test minden egyes sejtjét ezek a cukormolekulák borítják. "Meg akartuk találni a gyomor speciális glikánjait, melyekhez a fertőző kórokozók kapcsolódnak. Tudtuk, hogy ha ráakadunk, akkor meglesz a gyógyszerfejlesztés új célpontja a betegség kezeléséhez."

Változnak a divatok: hol a kicsi, fiús, hol a dúsan hullámzó hódít. És persze változik a mell is, ahogy éled az életed. Elmondjuk, mi történik vele, és mit tehetsz, ha elégedetlen vagy.

A Londoni Egyetem kutatói felfedezték, hogy az anyatejben lévő egyik összetevő védi és helyreállítja az újszülöttek érzékeny bélnyálkahártyáját.

Az összetevő, aminek pankreatikus szekretoros tripszin inhibitor (PSTI) a neve, legnagyobb mennyiségben a kolosztrumban – a szülés utáni első napokban termelődő tejben – található.

Geddes DT.
J Midwifery Womens Health. 2007 Nov-Dec;52(6):556-63.

Abstract

Although it is well recognized that a thorough understanding of the anatomy of an organ is essential to enable assessment of any abnormalities in that organ, there has been little investigation of the anatomy of the normal lactating breast since Sir Astley Cooper performed detailed dissections of the anatomy of the breast more than 160 years ago. Many mothers recognize that breast milk provides the ultimate nutrition and protection for the infant; however, a significant proportion of women experience difficulties breastfeeding, some of which lead to weaning the infant.

Chantal Lau: Effects of stress on lactation
Pediatric Clinic of North America Volume 48. No1, February 2001

1. Ábra: Anya - gyermek interakció a laktáció viszonylatában

I. A laktáció elsődleges célja megfelelő táplálékkal ellátni az újszülöttet. Mint ilyen, a laktáció a kínálat és igény egymásrahatásaként működik; minél nagyobb a csecsemő igénye, annál nagyobb a tejtermelés és annál hosszabb időtartamú a laktáció.

II. A laktációt befolyásolja az anya hozzáállása, hogy kíván-e tejet biztosítani csecsemője számára.

III. Az hogy az anya kívánja-e elkezdeni a szoptatást és fejést, a csecsemőjével való kapcsolatának egy megnyilvánulása. Pozitív interakció pozitívan befolyásolja azt az igényt, hogy tejjel lássa el gyermekét. Negatív élmény azonban gyorsan elválasztja a szoptató-szopó párost, és abbamaradhat a tejtermelés.

Carol L Wagner, Eric M Graham, William W Hope
Medscape Emedicine, 2006 December

Breast milk is thought to be the best form of nutrition for neonates and infants. The properties of human milk facilitate the transition of life from in utero to ex utero. This dynamic fluid provides a diverse array of bioactive substances to the developing infant during critical periods of brain, immune, and gut development. The clinician must be familiar with how the mammary gland produces human milk and how its properties nourish and protect the breastfeeding infant.